Mi a hőszivattyú
Gyakran hallunk a hőszivattyúkról, de mi is az a hőszivattyú, hogyan működik? Mosani blogunkban ennek járunk utána, hogy mindenki tisztában legyen mire is jó, hogyan működik.
Hőszivattyú:
A hőszivattyú olyan fűtő és hűtő készülék, ami az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt és mindezt környezetbarát módon tteszi. A hőszivattyú a természetben elérhető energiát hasznosítja fűtésre és melegvíz előállításra, és hűtésére is. Melegíz előállításakor nem fűti, hanem hűti az otthonunkat, mindezt úgy, teszi, hogy a fűtéscsövekben nem melegvizet keringtet, hanem hideget. A házból vonja el a hőt és vezeti a szabadba. A hőszivattyú többféle energiát is képes hasznosítani, ez lehet föld, talajvíz vagy levegő, az üzemeltetéshez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül környezetbarát módon, károsanyag kibocsátás nélkül is történhet, pl. napelemek segítségével. A fűtéshez szükséges melegvíz vagy meleg levegő előállítására alacsony környezeti hőmérséklet (20°C) esetén is képes a hőszivattyú.
Működése:
Párologtatás: A hűtőközeg folyékony halmazállapotban van, és a hőmérséklete nagyon alacsony, alacsonyabb, mint a körülötte lévő közeg, pl. levegőjé, így el tudja nyelni a környezeti hőt. Ez azt jelenti, hogy egy hőszivattyú esetén pl. -10C külső hőmérsékleten a hűtőközeg akár -30C-os is lehet, ezt „melegíti” a levegő. A hűtőközeg hőmérséklet és nyomás változás esetén képes halmazállapotot is váltani: folyadékból gáz lesz, ha növeljük a hőmérsékletet, így ezzel az elpárologtatással újabb energiát nyerhetünk majd ki a rendszerből. A hőszivattyúkban lévő hűtőközeg többségében speciális gázok keveréke különböző arányokban, amely gázok nyomás következtében folyékonnyá válnak. Ezt a hűtőközeget a környezet felmelegíti, és így gáz halmazállapotúvá válik.
Sűrítés:
A már felmelegített gáz halmazállapotú hűtőközegből szeretnénk még több hőt nyerni, amit a hőszivattyúban lévő kompresszor tesz lehetővé. A hőcserélőből érkező gázt a kompresszor összenyomja, így felmelegszik, az majd a felmelegített, nagynyomású gázt továbbítja a hőszivattyú rendszer többi részének. A kompresszor működéséhez energia szükséges akár elektromos vagy gáz meghajtású kompresszor. 
Cseppfolyósás:
A kompresszor által összesűrített és felmelegített gázt bevezetjük egy újabb hőcserélőbe, ahol az átadja a hőt a lakás fűtővízének. A hőleadás következtében a gáz halmazállapotú hűtőközeg folyékony lesz, kondenzálódik (lecsapódik). Itt ismé felhasználjuk a halmazállapot-változáskor keletkező, úgynevezett kondenzációs hőt. A hőszivattyúban lévő olyan hőcserélőt, ahol ez a folyamat végbemegy, kondenzátornak nevezzük.
Oldódás:
A következő lépés a meleg, folyékony hűtőközeget kell kivezetnünk a kinti rendszerbe, és így a folyamat kezdőik elölről. A hőszivattyú egy expanziós szelepen vagy adagolón keresztül vezeti ki a hűtőközeget a külső egységbe. Ennél a lépésnél a hűtőközeg az alacsony nyomású oldalra kerül, és a kinti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre hűl le. Természetesen a hőszivattyú működése során számos egyéb folyamat játszódik le, de a főbb lépések ezek.
A hőszivattyú típusai:
Levegő-víz hőszivattyú: ahol levegőből nyeri ki a hőt és vizet melegítünk vele,
Víz-víz hőszivattyú: itt talajvizet használjuk a meleg előállításához, illetve talajszondás hőszivattyú, amelyiknél a geotermikus hőt (földhőt) hasznosítjuk.
A felsoroltakon kívül léteznek még hőszivattyús üzemű klímaberendezések (légkondicionálók) is, amiket nevezhetünk levegő-levegő hőszivattyúnak is.
A klímarendszerek.hu áruház nem csupán kiváló termékeket, de szakszerű beszerelést és karbantartást is kínál Számodra. Emellett különlegesen gyors és kényelmes hitelügyintézésben is állunk rendelkezésedre OTP Áruhitel szolgáltatásunk keretében.
 |
 |
 |
